Felejthetetlen két hetem Angliában

More English for Teachers – Exeter, International Projects Centre (IPC) – 2018. 07.29 – 08. 11.

 

A légitársaság (majd az angol busztársaság) jóvoltából kalandos, hosszú utazás után felejthetetlen két hetet töltöttem Exeterben, ebben a dél-nyugat angliai megejtő városban.

A nyelvi kurzus, amire jelentkeztem B1 szintű nyelvtudást várt el, ezért megkopott angol szókincsemet online tanfolyamon fejlesztgettem az indulás előtti hónapokban. Az iskola előzetesen fantasztikus mennyiségű információval látott el: kétségem ne legyen afelől, hogy mi vár rám, hol fogok lakni, mennyire kedves és segítőkész emberek fognak körülvenni, milyen viselkedés várható el a z Angliába látogató külfölditől, kitől kérhetek segítséget bármilyen kérdésben, milyen az időjárás, az étkezési szokás, sőt még a fogmosás közbeni vízspórolásra is felhívták a figyelmemet. Internetes oldalakat ajánlottak Devon szépségeinek megismeréséhez, vásárláshoz, szabadidőm eltöltéséhez. A kedves hangnemben írt bőséges információ megértése jó nyelvgyakorlásnak bizonyult és egyben csökkentette az izgalmat, ami az ismeretlennel szemben támadt bennem.

Az óráink 9-15 óráig tartottak, szünetekben az iskola teakonyhájában kávé, tea, süti mellett ismerkedtünk a többi kurzus különböző nemzetiségű résztvevőivel. 6 fős csoportunk - majd a félidőben hozzánk csatlakozó 7. - tagjai különböző nyelvi szinteken voltak, ügyes angol tanárunk, Katie, mindenkivel megtalálta az ő szintjének megfelelő kontaktust, változatos feladataival, kérdéseivel mindannyiunkat sikerélményhez tudott juttatni. Csoportomban német, osztrák, olasz, spanyol és magyar különböző szakos tanárok fejlesztették velem együtt angol nyelvtudásukat. Átismételtük az igeidőket, az elöljáró szavakat, a vonzatos igéket, számos szinonimát és modern kifejezést tanultunk. A számomra néha emberpróbálónak bizonyuló nyelvtani gyakorlatok olyan játékos köntösbe, páros, csoportos gyakorlatba voltak öltöztetve, hogy „tanóráink” minden percét élveztem. Megismerhettem csoporttársaim munkáját, megtanultam megérteni a kezdetben halandzsának tűnő olasz akcentust, bepillanthattam Dél-Spanyolország környezetvédelmi problémáiba is Anglia kultúrájának, mindennapjainak felfedezése közben.

Az utolsó napunk, a „vizsga” volt a legmeghatározóbb élmény a kurzusomból. Az egyénileg vagy párban készített prezentációk színessége, a párbeszéddel, kvízzel vagy filmrészletekkel tarkított önálló előadások remek lezárását jelentették színvonalas tanfolyamunknak.

És hát az iskola által szervezett közös kirándulások…! Három különböző, megkapó tengerpart, főúri kastély, utcazene fesztivál, a kies devoni táj, napos, a hírhedt angol időjárást meghazudtoló nyári meleg, na és Roger, aki folyamatos, jól érthető meséjével tette felejthetetlenné e napokat.

A szállásom családnál volt, negyed órányi buszozásra az iskolától, teljes ellátás, igazi angol konyha, nyitott, beszélgetni vágyó háziasszony és egy német lakótárs, akivel együtt fedeztük fel a helyi közlekedést. (A buszbérletet persze az iskola adta, és ha eltévedtünk, akkor a kedves buszsofőr kiguglizta nekünk, hogy melyik megállónál szálljunk le és hányadik saroknál forduljunk be, hogy hazataláljunk.)

Élményeimet hosszan sorolhatnám még. Angol nyelvtudásom csiszolódásán túl egyéb hozadékai is lettek a tanfolyamnak. Barátságok, kedves meghívások Európa különböző szegleteiből és közös terv Carmennel, spanyol biológia tanár csoporttársammal, aki lelkesen készül közös angol nyelvű, környezetvédelem témájú projektre diákjaimmal a következő tanévben.

Az iskola végül egy fagyis-autót rendelt a ház elé, mindenkinek a kezébe nyomták az összes résztvevő email-címét tartalmazó listát és kérték, vigyük jó hírüket.

Az exeteri IPC-t mindenkinek meleg szívvel ajánlom!

Köszönöm mindenkinek, aki munkájával hozzájárult ahhoz, hogy felejthetetlen két hetet tölthettem Angliában!