Fritz Mihály (Marosvásárhely, 1947. február 18. -) szobrász-, éremművész, tanár.

1961-65 között iskolánk díszítő szobrász szakos tanulója. 1969–ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán és még ezen év szeptemberétől iskolánk tanára, egészen nyugdíjazásáig. 2001-ben az Év Tanára lett, kollégái szavazatai alapján. 1970 óta szerepel a művészeti életben,  több hazai kőszobrász-, és érem-szimpóziumon vett részt. Művészetében a magyar szobrászat realista hagyományait követi. Jelentős portréista. Jó karakterizáló képességgel, gondosan mintázza meg modelljeinek arcvonásait. Nagy figyelmet fordít a pszichológiai jellemzésre. Igen jelentékeny éremművészi munkássága, amely több mint 500 művet foglal magába. Érmeit rajzosan szikár plasztikai stílus, klasszikus mértékrend jellemzi. Szobrainak kedvelt anyaga a kő, a fa és a bronz.

1981-ben megkapja a Szegedi Nyári Tárlat díját. 1988-ban A Világ legszebb vert érme díjjal jutalmazzák. 1993-ban a IX. Országos Éremművészeti Biennálé díjazottja. 1998-ban Szegedért emlékéremmel ismerik el munkásságát. 1999-ben Pro Numizmatica díj, 2010-ben Ligeti Erika-díj elismerésben részesült. Több csoportos kiállításon mutatta be munkáit. Önálló kiállítása Szegeden, Makón, Budapesten, Aradon, Újvidéken és Ohio-ban volt látható. Köztéri munkáival Szegeden, Ópusztaszeren, Makón, Szentesen, Hódmezővásárhelyen, Mindszenten, Oroszlányban találkozhatunk. Jelentősebb érmei, plakettjei: Fáy András-díj, Pedagógus Szolgálati Emlékérem, Diákokért Emlékplakett, Arany Katedra Emlékplakett, Gábor Dénes-díj.