 |
 |
 |
„Mikrokozmosztól a makrokozmoszig”
NTP-MTTD-17-0170 azonosítószámú pályázat
A Szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium természettudományos munkaközössége kiemelten fontosnak tartja a tehetséges diákok felkutatását és segítését. Ezt a célt szolgálta a 2017/18-as tanév során megvalósított pályázatunk, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő hirdetett a matematikai, a természettudományos és a digitális kompetenciák erősítését szolgáló hazai és határon túli tehetségsegítő programok támogatására.
Programunk célkitűzése, hogy a tehetséges diákok megfelelő elméleti tudása mellett a tanulók gyakorlati ismereteit is bővítsük a természettudományok területén. Gyakorlatorientált foglalkozásaink során a diákok jobban megismerték és megértették a környezetünkben zajló jelenségeket. Ezt fizika, kémia, biológia és környezetvédelem témájú gyakorlatok elvégzése, értelmezése és bemutatása komplex módon segítette.
2017. augusztusában 3 napos bentlakásos tábort szerveztünk Bugacon a CSEMETE Egyesület Oktatóközpontjában. A táborban ismerkedés, csapatépítés, szociális kompetenciák fejlesztése mellett sor került a természettudományos ismeretek bővítésére (növényismeret, társulásismeret, csillagászati megfigyelések).
2017 szeptembere és 2018 júniusa között heti rendszerességgel került sor 2 órás tehetséggondozó foglalkozásokra, részben az iskolában, részben külső helyszíneken. Ellátogattunk a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet területén fekvő sándorfalvi Fehér-tóra, az SZTE Gyógyszerésztudományi Karának Farmakognóziai Intézetének laboratóriumába, az SZTE ÁOK Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézetének laboratóriumába, a Szegedi Csillagvizsgálóba, az SZTE Füvészkertjébe, az SZTE Csillagászati Tanszékére, valamint a Körös-éri Tájvédelmi Körzet részét képező Ásotthalmi láprétre. Ezen foglalkozások során a diákok rutint szereztek a mikroszkóp használatában, fejlődött kísérletező készségük a kémiai laborgyakorlatok elvégzése terén, bővebb ismereteket szereztek a csillagászat témakörében. A terepgyakorlatok alkalmával fejlődött tájékozódó és megfigyelő készségük, gyarapodtak természetvédelmi ismereteik.
2018. január 11-én múzeumpedagógiai foglalkozáson vettünk részt az Interaktív Természetismereti Tudástárban.
2018. február 28-án 1 napos tanulmányút keretében látogatást tettünk a Paksi Atomerőműben.
2018. június 7-én a Szent-Györgyi Albert Agórában disszeminációs zárórendezvényt tartottunk általános iskolások bevonásával.
Pályázatunk elérte célját, hiszen diákjaink lelkesen vettek részt a foglalkozásokon, és szereztek rutint a természettudományos vizsgálatok elvégzésében. Motiváltságukat mutatja, hogy a tanév során számos versenyen, pályázaton is elindultak, szép sikereket elérve. Bízunk benne, hogy segítettük pályaválasztásukat, vonzóbbá téve számukra a természettudományok világát.
Elkészített bemutatók:
Antociánok.pptx
Darules a Fehér-tavon.pptx
Füvészkert látogatása.pptx
Kísérletek élesztővel.docx
Mikrobiológia gyakorlat az SZTE ÁOK-n.pptx
Mikrobiológiai vizsgálatok.pptx
Növényi anyagok.pptx
Növényi részek mikroszkóp alatt.pptx
Sparkling science kutatóprogram
Iskolánk a 2017-2019-ig tartó időszakban részt vesz a Sparkling Scinece („Szikrázó Tudomány”) program egyik kutatási projektjében több nemzetközi partnerrel együttműködésben.
A Sparkling Science egy kutatóprogram, mely 2007-ben indult útjára az Osztrák Tudományos és Kutatásügyi Minisztérium (Bundesministerium für Wissenschaft, Forschung und Wirtschaft) finanszírozásával, és Európában elsőként formabontó módon segíti a fiatal tudósok szakmai előrelépését.
A program sajátos jellemvonása, hogy az immár 260 projektben (melyből 200 már be is fejeződött) a tudósok vállvetve dolgoznak együtt fiatalokkal a kutatás során. Ez a módszer „civil tudomány” néven ismert.
További információ:
http://www.sparklingscience.at/de
http://www.sparklingscience.at/en
Városi fák mint klímanagykövetek
Weblap: http://stadt-baum-klima.sbg.ac.at/
A Városi fák mint klímanagykövetek (Urban Trees as Climate Messengers) elnevezésű kutatási programban diákok, tanárok, szakértők és tudósok részvételét várják Európa-szerte. A Salzburgi Egyetem egyik kutatócsoportja irányítja a projektet, melyhez a tudományos és gyakorlati élet számos résztvevője nyújt támogatást. Ausztria, Németország és Magyarország területéről hét iskola csatlakozott a programhoz.
A városi fák nem csak zöldek: árnyékot nyújtanak, hűtik a levegőt, kiszűrik a finom porszemcséket és oxigént termelnek. Ezeket nevezzük „ökoszisztéma-szolgáltatásnak”. A város zöldítése, különösen a városban élő fák kulcsfontosságú elemei a városi klímához való alkalmazkodásnak. Azonban még mindig vannak nyitott kérdések a városi fák ökoszisztéma-szolgáltatásaival kapcsolatban: mennyi és milyen hasznok tudnak a fák hozni, és mely fajok alkalmazkodtak legjobban a klímaváltozáshoz? Jelen projekt célkitűzése, hogy jobban megérthessük az összefüggéseket a városi fák növekedése, fenológiája és ökoszisztéma-szolgáltatásai között.
A Sparkling Science Városi fák mint klímanagykövetek elnevezésű projektjében osztrák, német és magyar kutatók, szakértők, tanárok és diákok dolgoznak együtt: a cél, hogy megfigyeljék, mérjék és modellezzék a fák életciklusának szakszait (fenológiáját) és a mikroklimatikai adatokat. A mért adatokra alapozva a diákok felbecsülik a város fáinak éghajlat-módosító kapacitását. Salzburg, Bécs, Weer, Drezda és Szeged diákjai egy webes alkalmazás segítségével rögzítik a fák méreteit, valamint fenológiai adatokat gyűjtenek, azaz feljegyzik a fa rügyezésének, virágzásának, termésérésének és a lombozat sárgulásának időpontját és időtartamát. Az adatokat a projekt kutatócsoportja dolgozza fel. Az eredmények megmutatják a különböző fafajok válaszát a városi időjárási viszonyokra, illetve ugyanazon fafaj egyedeinek válaszát az eltérő klimatikus viszonyokra. A város fái tükrözik a helyi klímát, így a diákok időjárási paraméterek, éghajlati és fenológiai adatok összevetésén keresztül tanulják meg a különböző éghajlati övek jellemzőit, valamint megértik a városi klíma és a városi élőhelyek közötti kölcsönhatásokat.
A klímaváltozás jövőbeni forgatókönyvét jól modellezik azok a projektben résztvevő települések, melyek éghajlatára a száraz, forró nyarak valamint a gyakori, heves esők jellemzőek. A fák életciklusának megfigyelésén túl méréseket végzünk a lombkorona szintben is, vizsgáljuk fa árnyékának hatását a felszíni hőmérséklet csökkentésére, és folyamatosan mérjük a mikroklimatikus viszonyokat a fa környezetében.
A mért adatokra alapozva a diákok felbecsülik a város fáinak éghajlat-módosító kapacitását. Emellett illusztrációkat, fényképeket készítenek vizsgálatuk tárgyáról, a fákról, művészi eszközökkel mutatják be kutatási eredményeiket és a projekt során szerzett élményeiket, tapasztalataikat. Ezáltal kreatív módon, saját szemszögükből fejezhetik ki a városi fák jelentőségét. A tudományos és művészeti megközelítés ötvözése lehetővé teszi a diákok számára, hogy nemzetközi együttműködés keretében bővíthessék tudásukat, megismerjék egymás kultúráját, és értékes tapasztalatokat szerezhessenek.
Weblap: A Sparkling Science honlapon található információ a projektről
Urban trees as climate messengers
Green infrastructure in general and urban trees in particular are considered to be key elements of urban climate adaptation strategies. Yet, there are open questions related to ecosystem services: how much can urban trees really provide and which tree species are adapted to climate change? The aim of the project is to contribute a better understanding of the linkages between tree growth, phenology and ecosystem services of urban trees.
Students from different Central European cities and communities (Salzburg, Vienna, Weer, Dresden, Szeged) collect data with a web app on the phenology (leaf growth, flowering, fruits, foliage colouring) and different growth parameters of trees. The data are analyzed in the project group. Those results illustrate the reaction patterns of different tree species to the weather conditions in a city and the reaction patterns of the same species to the weather conditions in different cities. Since urban trees reflect the urban climate, students learn to characterize climatic regions by means of weather conditions, climatic and phenological data, and to understand the interactions between urban climate and urban nature. Future scenarios of climate change are represented by those cities in the project network that are already characterized by drier, hotter summers and by more frequent severe rainfall events. In addition to the phenological observations, measurements are made on the leaf area, lowering of the surface temperature by the tree shadows and continuous microclimate measurements at tree sites.
Students not only produce quantitative assessments of the climatic regulations of these urban trees, but also express their research results and project experiences in an artistic way. This way, they can creatively work out the importance of urban trees from their own perception. The combination of different perspectives enables a valuable intercultural learning experience.
Stadtbäume als Klimabotschafter
Die Grüne Infrastruktur im Allgemeinen und Stadtbäume im Besonderen gelten aufgrund ihrer Ökosystemleistungen als ein besonders wichtiges Element städtischer Klimaanpassungsstrategien. Wie viel vermögen sie wirklich zu leisten und welche Baumarten sind dem Klimawandel angepasst? Projektziel ist, zu einem besseren Verständnis des Zusammenhangs zwischen dem Wachstum, der Phänologie und Ökosystemleistungen von Stadtbäumen beizutragen.
Schüler*innen aus verschiedenen mitteleuropäischen Städten und Gemeinden (Salzburg, Wien, Weer, Dresden, Szeged) sammeln mit einer Web App Daten zur Phänologie (Blattaustrieb, Blühen, Fruchten, Laubverfärbung), die sie gemeinsam mit den Wissenschaftler*innen vergleichend im Projektverbund auswerten. Diese Datenanalyse veranschaulicht das Reaktionsmuster verschiedener Baumarten auf den Witterungsverlauf in einer Stadt und das Reaktionsmuster derselben Arten auf den Witterungsverlauf in verschiedenen Städten. Da Stadtbäume die Klimaregion der Stadt widerspiegeln, lernen Schüler*innen Klimaregionen anhand von Witterungsverläufen, Klima- und Phänologiedaten zu charakterisieren und die Wechselwirkungen zwischen Stadtklima und Stadtnatur zu verstehen. Zukunftsszenarien des Klimawandels werden durch jene Städte im Projektverbund charakterisiert, die bereits heute durch trockenere, heißere Sommer und durch häufigere Starkregenereignisse geprägt sind. Zusätzlich zu den phänologischen Beobachtungen erfolgen Messungen zur Blattfläche, Absenkung der Oberflächentemperatur durch den Baumschatten und kontinuierliche Mikroklimamessungen an Baumstandorten.
Ausgehend von den gemessenen Daten erstellen Schüler*innen nicht nur quantitative Bewertungen der klimatischen Regulationsleistungen dieser Stadtbäume, sondern setzen ihre Untersuchungsergebnisse und Projekterfahrungen künstlerisch um. Damit können sie aus ihrer Perspektive die Bedeutung von Stadtbäumen kreativ darstellen. Das Aufeinandertreffen verschiedener Perspektiven ermöglicht zudem eine wertvolle interkulturelle Lernerfahrung.
Finanszírozza: Osztrák Tudományos és Kutatásügyi Minisztérium (Bundesministerium für Wissenschaft, Forschung und Wirtschaft) Sparkling Science kutatóprogramja
