Ifjúsági író. 1926. április 23-án született Szegeden, Kucses Éva Etelka Nametta néven. 1944-48-ig a szegedi egyetemen filozófiát, néprajzot, magyar- és német irodalmat hallgatott. 1948-tól az Eötvös József Bölcsészettudományi Egyetem szociológia-filozófia-pszichológia szakán tanult, ahol 1950-ben tanári oklevelet szerzett.
Első munkahelye a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tankönyv osztálya volt, ahol főelőadóként dolgozott. 1953-tól az Ifjúsági (később Móra) Kiadó lektora lett, 1964-től főszerkesztői beosztásban. Itt dolgozott 1987-ig, nyugdíjba vonulásáig, de ezután is a kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja volt.
1978-tól, megalakulásától 1995-ig elnöke volt az IBBY (Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa) magyar bizottságának. Elnökségi tagja volt az UNICEF Magyar Bizottságának, 1991-től elnöke volt a Staféta Alapítvány kuratóriumának (a hátrányos helyzetű gyerekek továbbtanulásának biztosításáért), 1996-tól elnöke volt az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának.
2003. július 14-én bekövetkezett halálával soha be nem tölthető űrt hagyott maga után.
Első könyve (Csip-Csup) 1957-ben jelent meg. Ezt a kötetet Kispál Évaként jegyezte. Azóta 32 könyvet írt. Írásait az olvasók korhatár és fenntartás nélkül szeretik. A felnőtt és gyerekvilág konfliktusait humorba oldó, nagy sikerű könyveit több mint harminc nyelvre fordították le.
Írt még filmforgatókönyvet, dolgozott hetilapoknak, folyóiratoknak, gyakran szerepelt a televízióban, rádióban. Több könyvéből készült rajzfilm, több gyermekeknek szóló tévé-játékát sugározták.
1960-ban, a Szalmaláng című regényben szerepelt először a Janikovszky Éva név. Mire az évtized a végére ért, Janikovszky Éva jelenség lett. A jelenség témakörébe tartozó műveket az életrajz végén található felsorolásban *-gal jelöltük.
Hangja, ábrázolásmódja, világa összetéveszthetetlen másokéval. Írói világában fontos helyet kap az őszinteség, a barátság, a közösség, a munka, a játék. Még akkor is, ha nem gyerekeknek, hanem felnőtteknek, illetve az idősebb korosztály tagjainak kíván szavaival kellemes perceket szerezni.
Kimeríthetetlen témája a felnőtt-gyerek kapcsolat, a mindennapi élet - sajátosan mindennapi élményeivel és konfliktusaival. Nála a lemeznek (vagy ha jobban tetszik, az éremnek) mindig két oldala van, ezért minden esetben foglalkozik a gyerek és a felnőtt problémáival is.
Janikovszky Éva szövegei elválaszthatatlanok a sajnos időközben szintén elhunyt Réber László rajzaitól. Amíg Janikovszky Éva kevés szóval ír, Réber László egyetlen vonallal rajzol. Ezzel a módszerrel leegyszerűsítik, modellszerűvé teszik a világot, és rengeteg teret hagynak a szabad asszociációnak.
Főbb irodalmi díjai:
1973 Deutscher Jugendbuchpreis (NSZK) - Az Év Gyermekkönyve "Ha én felnőtt lennék" című művéért
1977 József Attila-díj
1979 Ifjúsági-díj
1986 Gyermekekért-díj
1988 Mosolyrend lovagja (Lengyelország)
1990 Greve-díj
1993 Budapestért-díj (1993)
1994 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díja
1996 Magyar Köztársaság Tiszti Keresztje
2001 Móra-díj
2002 Szent Imre-díj
2003 Kossuth-díj
Főbb munkái:
GYEREKKÖNYVEI
1957 Csip-Csup (Kispál Éva néven)
1960 Szalmaláng
1962 Aranyeső
1963 Te is tudod?*
1965 Ha én felnőtt volnék*
1966 Akár hiszed, akár nem*
1967 Jó nekem*
1968 Felelj szépen, ha kérdeznek*
1969 Bertalan és Barnabás*
1970 Málnaszörp és szalmaszál (1999-ben "Égigérő fű" címmel)
1972 Velem mindig történik valami*
1974 Kire ütött ez a gyerek?*
1975 Már óvodás vagyok*
1976 A nagy zuhé
1978 A lemez két oldala
1978 Már megint*
1979 Az úgy volt*
1983 Már iskolás vagyok*
1985 A Hét Bőr
1991 Mit Mir in Budapest
1991 My Own Budapest Guide
1999 Cvikkedli
1999 Grosse dürfen alles
1999 If I were a grown-up
2002 Happiness!
FELNŐTTEKNEK ÍRT MŰVEI
1983 Örülj, hogy fiú!* (4. kiadása 2003-ban jelent meg)
1983 Örülj, hogy lány!* (4. kiadása 2003-ban jelent meg)
1997 Felnőtteknek írtam (7. kiadása 2003-ban jelent meg) - 2002-ben hangkazettán is megjelent
1998 Mosolyogni tessék!
2000 Ájlávjú (3. kiadása 2003-ban jelent meg)
2001 De szép ez az élet! (3. kiadása 2003-ban jelent meg)
2002 Ráadás
